Történet

A hiphop gyökerei a nyugat-afrikai és afroamerikai zenére vezethetők vissza.

A hiphopzene fő történelmi kora az úgynevezett „Old school” kor 1970–1985 között. Ezután következett az úgynevezett aranykora a hiphopzenének 1985–1995 között, ami magába foglalta az USA keleti és a nyugati partvidékének zenéit, és ezeket tovább vitte a modern korba. Itt inkább a nyugati parti zene volt a dominánsabb, így kialakult az úgynevezett gengszterrap, G-funk. 1993 után megjelent az úgynevezett kemény hiphop (hardcore).

Bronxban az előző nyugodt évekhez képest fordulat állt be 1929-ben. Ennek a tetőzése az 1970-es években történt meg. A gazdasági fellendülés beruházásainak következményeként a felsőbb rétegek elköltöztek, az ott maradt alacsonyabb jövedelmű rétegeknek viszont egyre nehezebb lett a sorsa. Számos munkahely megszűnt, a fiatalok között is hatalmas volt a munkanélküliség aránya. Az elhagyatott házakban kábítószerfüggők és fiatalokból álló bandák töltötték napjaikat. A bandák nagy gondot jelentettek, ugyanis ezek már nem „csak” az iskolakerülő, csavargó fiatalokból álltak. Valós veszélyt jelentettek. Ezekben a nehéz időkben indult hódító útjára a hiphop. Az emberek kezdték megelégelni a megnövekedett bűnözést és a folytonos bandaháborúkat, a kilátástalan életet és valami újban próbáltak értelmet, önkifejezést keresni.